László Eszter, a Mother Nature önismereti kártyacsomagok illusztrátora az elmúlt fél évet izgalmas alkotási folyamatban töltötte, ennyi ideig készültek a Mother Nature – Földanyák kártyacsomag képei.
L.E: A legizgalmasabb az volt, hogy ahogy áprilistól szeptemberig dolgoztam a képeken, a Természet is változott körülöttem, majdnem három teljes évszakot ölelt fel az alkotási folyamat, és mindeközben egy új élet növekedett a pocakomban. Mindeközben a kártyacsaomg struktúrája is formálódott bennem.
Ezek lélekemelő kártyák. Nagyon komoly hatásuk van érzelmi és szellemi szinten is.
Ez egy négyszer négyes rendszer, amely összesen harminckét lapból áll. A kártyacsomag anyaság és ökológia kapcsolatát öleli fel négy nagy témába csoportosítva, mindegyiken belül nyolc kártyalappal. Az első, mindennek alapja a Természet egészéhez való kapcsolódásunk, hogy nőként és anyaként tudjunk környezetünkkel és saját természetünkkel is kapcsolódni. Ez adhat erőt ahhoz is, hogy megbírkózzunk a második témával, az ökológiai válsággal kapcsolatos félelmeinkkel, szorongásunkkal. Ezek a nyugtalanító érzelmek az anyává válással megsokszorozódnak, hiszen nagyon is valóságossá válik, hogy milyen világba hozunk egy új életet. Harmadik téma az ökológiai tudatosságunk kifejeződése fenntartható életmódunkban, melyre mindennapi családi életünkben anyaként oly nagy hatásunk lehet. Végül vezetői, értékteremtő szerepünk kérdései jelennek meg a lapokon, útmutatás egy fenntarthatóbb élet felé, mely kivezethet bennünket a komplex válságból.
Szeretnénk tudatosítani a nőkben, hogy anyaként családjaik, közösségeik meghatározó erejévé válnak, mely hatalmas lehetőség és egyben felelősség is.
Nagyon sok témát, kérdést lefed ez a rendszer. A kártyacsomag harminckét lapjának másik négyes szegmense az anyai gondoskodás szintjei. Ezek azok a területek, amelyekről anyaként gondoskodunk: saját magunk, családunk, közösségünk és lakóhelyünk, a Föld bolygó. Ez utóbbi már a planetáris tudatosság szintje, ahol már fontos nekünk, milyen hatással vagyunk tágabb élőhelyünkre, a bolygónkra. A fenti négy téma tehát nem csupán anyaként, hanem életünk minden aspektusába begyűrűznek.
Ezek a kártyák kizárólag anyák számára jöttek létre? Hogyan alakultak a rajtuk megjelenő témák?
L.E: A lap témáit és képeit ugyan anyák inspirálták, de mivel eljutunk benne a globális felelősségünkhöz, alkalmasak arra, hogy ne csak anyák forgassák őket, hanem bárki akit megérint az ökológiai válság. Számomra eleve érdekes volt, hogy várandósan egy kétéves kisgyermek mellett alkottam, ez is érdekesen befolyásolta a képeket. A témák kialakításában sok segítséget kaptam a női csoportoktól és a Mother Nature nemzetközi kezdeményezésben részt vevő nőtársaimtól. Női körök, műhelyek, beszélgetések, tréningek során alakultak a témák, így tudhattam meg egyre többet arról, hogy más nőkben ezek a témák hogyan mozognak, ébredeznek vagy már tombolnak. Sok benyomást, nézőpontot hoztak nekem, amelyek alapján tudtam dolgozni. Lassan kibontakozott egy összetett, gazdag, anyai, női világ.
Nagyon szép az a fajta születése egy ilyen szellemi terméknek, hogy több szálból, emberből, csoportból, nőből érkeznek a hozzávalók. Szép látni, hogyan szövődik össze a tartalom. A képek alkotása az én egyéni folyamatom, de izgalmas erre a kollektív szintre támaszkodni a lapokon megjelenő témák és üzenetek kapcsán. Amikor meghívok egy képet hogy mutatkozzon meg, akkor nagyon komolyan a kollektív tudásra igyekszem támaszkodni. Ahogy az első paklinál is, egyedülálló olyan alkotást nézni, amely ilyen célból, ilyen tematikával és ilyen kollektív folyamatban jön létre.
Izgalmas, hogy milyen sorrendben születtek a festményeid, hogy a belső intuíciód alapján haladtál az alkotásban. Hogyan zajlott a harminckét kártya megalkotásának folyamata?
L.E: Amint befejezettnek gondoltam egy képet és letettem az ecsetet, néha rögtön jött a következő kép, vagy egy pár nap alkotói szünet következett. Attól is függően, éppen mit hoztak a mindennapok a kislányom mellett. Érdekes, hogy legtöbbször egyszerre három téma “várakozott” bennem. Sokszor napokig vártam, hogy a háromból melyikhez áll össze hamarabb a kép? Majd egy reggel az egyik téma arcon vág, beköszön, megjelenik a kép, megjelenik egy érzelem, elkezdek foglalkozni vele és festek. A képek akvarellel készülnek, kézzel, nem digitálisan, ez egy organikus folyamat. Ha ért egy meghatározó természet élmény, az hatással volt a három-négy képre, amin éppen dolgoztam, így én utólag látom, mely képek születtek egyidőben. Van, hogy már alig várom hogy befejezzem az egyiket és már jön a másik. Ilyenkor volt, hogy három nap alatt három kép született, főként ha volt segítségem a kislányom mellé.
Engem nagyon megmozgatott az ökológiai szorongással való munka, érzelmileg megérintettek ezek a képek. Ez a pakli legsúlyosabb része, ehhez a kártyacsaládhoz jöttek a legkorábban és legkönnyebben az inspirációk. Ez a nyolc kép született meg a legizgalmasabb módon. Hasonlóan inspiráló volt a temészetkapcsolat téma. Az életmóddal kapcsolatos praktikus témák készülek el legutoljára.
Már létezik egy Mother Nature – Anyatermészet önismereti kártyacsomag, ehhez képest mit hoz majd ez az új pakli?
L.E: Az első alkotási folyamat három éve egy olyan önismereti eszközt adott a nők kezébe, mely az anyává válásról, anyává avatódásról szólt. A Földanyák kártyacsomag pedig már az ökológiai tudatosság szintje, a természetkapcsolat, az ökológiai fenntarthatóság, a zöld életmód kapcsolódik itt össze az anyaság témájával. Ez a vizuális segédeszköz, amellyel csoportokat lehet kísérni, inspirálni, megmozgatni, kiegészíteni, vezetni. A négyszer négyes struktúra, mint egy mátrix, szépen illeszkedik az anyaságnak erre a különleges szerepére ebben az egész ökológiai őrületben, amiben vagyunk.
Hálás vagyok, hogy ebben az utazásban részt vehettem, és izgalmas lesz nyomonkövetni hogyan működik majd ez az eszköz, milyen visszajelzéseket kapunk a kártyákat használó csoportoktól. Remélem, hogy akik majd a kezükbe veszik a lapokat, azokban olyan kérdéseket és mélységeket érintenek meg, amelyeket eddig nem dolgoztak meg magukban. Arra vágyom, hogy egy mankó, segítség, támasz legyen a használóinak, mint egy bölcs barát, vagy egy fa, akire mindig lehet támaszkodni és aktől lehet iránymutatást kérni. Hasson, dolgozzon, hozza fel a kérdéseket, és világítson rá olyan megoldási lehetőségekre, amelyek segítenek.
Remélem hogy így fogják használni és fogadni, hogy felismerik az értéket benne, azt hogy a lapok kollektív válaszokat és segítséget igyekeznek nyújtani a közös problémáinkra.